MAGYARORSZÁG 1944-1953 között

VÁZLAT:
1.    Mo. szovjet megszállása
2.    Ideiglenes választások, intézkedések
3.    Országos választások, a Kisgazdapárt győzelme
4.    „ Arányosítási kísérletek”
5.    Szalámitaktika
6.    Kékcédulás választások
7.    A Rákosi-rendszer jellemzői

1.
       1944. szept. 26. az oroszok Battonyánál  ( Szeged mellett ) megkezdték az ország felszabadítását a német megszállás alól, de egyben itt is maradtak >>>megszállás. 1945. április 13-án az utolsó magyar falu, ami felszabadult Pinkamindszent ( Szombathely mellett).
Nyíregyháza okt. 31-e körül, Budapest 1945. febr. 13-án. Volt  a németeknek egy ellentámadása a Bakonyban, Székesfehérvárnál, fedőneve Tavaszi ébredés 1945. márciusában, de az oroszok visszaverték őket. A németeknek a zalai kőolaj és a Bakonyban lévő bauxit volt a fontos >>>> benzin a tankokba és alumínium a repcsik gyártásához.

2.
       1944 őszén Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front: MKP, SZDP, FKGP, NPP, PDP és a szakszervezetek.>>>egy kommunista programot fogadtak el, mert itt vannak az oroszok.1944 őszén tartották az Ideiglenes választásokat, ami még csak a felszabadított Tiszántúlra terjedt ki. Bekiabálásos, nyílt szavazás volt, a komcsik győztek.
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben a Ref. Nagytemplomban ült össze dec. 21-én és megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt dec. 22-én. ( Miért Debrecenben és nem Szegeden???  Szeged Horthysta város volt, innen indult az ellenforr. a Tanácsközt. ellen 1919-ben. Egy kommunista többségű, komcsi programú Nemzetgyűlés nem jöhet ott létre. Debrecen is „ felszabadult már közben „ és volt már az ország fővárosa >>> 1849. április 14-én itt mondták ki a Habsburg-ház trónfosztását és adták ki a Függetlenségi Nyilatkozatot Kossuthék. )
A Kormány névsorát is Moszkvában állították össze:
Min. elnök: Dálnoki Miklós Béla, az oroszokhoz átállt egyetlen magyar sereg főparancsnoka
Néhány miniszter: Nagy Imre földművelésügyi ( MKP )
                               Gyöngyössy János külügy ( FKGP )
                               Veress Péter oktatás ( Nemzeti Parasztpárt )
Volt GRÓF is a miniszterek között, az öngyilkos Teleki Pál fia, gróf Teleki Géza.
Ebből is látszik, hogy az oroszok ebbe a kormányba mindenkit bevettek, aki németellenes volt.
Intézkedéseik: - fegyverszünet a SzU-val
-    hadüzenet a németeknek
-    1945. március 17-én földosztás>>>kb. 5 hold parasztcsaládonként az egyháztól és a nagybirtokosoktól elkobzott földet osztották szét, minél több családnak, de 5 hold földből megélni nem lehetett, az FKGP 15-20 holdat osztott volna kevesebb családnak, de az előző program valósult meg.
      Nagy Imre MKP a földosztó miniszter.



Sztálin nem kérte, hogy magyar csapatok is segítsenek a németek ellen, mert tudta, hogy ezt valamilyen területi juttatással kellene honorálni, márpedig ő már tudta, hogy a háború alatt megszerzett összes területet majd vissza kell adnunk: Felvidék, Kárpátalja, Erdély, Vajdaság.
Magyaro. a II. Vh.ban a vonakodó szövetségesből a németek utolsó csatlósa lett.

3.
     1945 őszén tartották a „ rendes „ választásokat. Az MKP úgy godolta, hogy BP-en előrehozott választást tart, amit majd megnyer és ez hatással lesz az országos nagy választásokra, csakhogy a fővárosban is az FKGP nyert.
1945. nov. 4. országgyűlési választások eredménye: FKGP   60,3 %
                                 MKP    17,2 %
                                 SZDP   16,7 %
                                 NPP       5,8 %
A Független Kisgazdapárt egyedül is kormányt alakíthatott volna, DE: a SZEB = Szövetséges Ellenőrző Bizottság, amiben orosz többség van, mert lemondott Magyaro.-ról Churchill azon a bizonyos papírfecnin, úgy döntött, hogy csak olyan kormány alakulhat, amelyben mind a 4 párt benne van.
Min. elnök: Tildy Zoltán és mellette még 9 kisgazda miniszter. De ezek vagy semmitmondó tárcák, vagy olyan, ahol már lezajlott a változás >>>földművelésügy, vagy fontos tárca, csak az oroszok irányítják >>> külügy.
Az MKP csak 3 tárcát kapott, de ezek min fontosak:
     - belügy Nagy Imre
     - közlekedés Gerő Ernő ( látványos eredmények, hídépítés, vasutak megjavítása, hiszen minden le volt bombázva és a termelés csak a közlekedés, szállítás révén indulhat meg: „ Arccal a vasút felé „ )
     - gazdasági csúcsminiszter Vass Zoltán

4.
     A kisgazdapárt szerette volna elérni, hogy az élet minden területén olyan arányban vegyen részt, ahogy a választások hozták ( 60 % ), ezért megpróbált mindent. Viszont a SZEB semmit nem engedett.
Pl. szerették volna a földosztást visszacsinálni>>> ez ellen tüntetések: „ Földet vissza nem adunk! „
Létrejött a Baloldali Blokk: MKP, SZDP, NPP>>> jelszavuk: „ Munkásököl vasököl, oda sújt, ahova köll! „

Az FKGP-ről egy pár szó: a legnagyobb párt, hiszen mindenki ide szavazott, akinek nem tetszett a régi horthysta németbarát rendszer és azok is akiknek a komcsik és az oroszok sem.>>>gyűjtőpárt
A probléma az volt, hogy a békeszerződés aláírásáig, mint minden vesztes országot, Magyaro-ot is a SZEB irányítja. A nyugati hatalmak folyamatosan nyugtatták az FKGP-t, hogy már nem lesz ez így sokáig, csak az oroszok 1947 a párizsi béke aláírása után is Mo-on maradtak, azzal az indokkal, hogy a megszállt Ausztriában lévő csapataikat Mo-on keresztül tudják ellátni.

Közben 1946. aug. 1-jén megtörtént a pénzügyi stabilizáció, kiadták a pengő helyett a forintot. A világtörténelem legnagyobb inflációján sikerült úrrá lenni: tankönyvi kép: Söprik a pénzt a pesti utcán. Ennyire nem ért semmit a pengő.

1946-ban sor került a háborús bűnösök felelősségre vonására: kivégezték a háborús miniszterelnökök közül Bárdossy Lászlót, Sztójay Dömét, Szálasi Ferencet, Jány Gusztávot a Don-kanyarnál megsemmisült II. magyar hadsereg parancsnokát és Imrédy Bélát, aki korábban volt miniszterelnök.

1947. febr. 10. a párizsi békeszerződés
Magyaro. visszakerült a trianoni határok mögé, minden revíziós hódításunkat elvették, sőt még Pozsonynál 3 kis falut át kellett adnunk a csehszlovákoknak. Tehát még a Trianoni békediktátumnál is kevesebbet kaptunk vissza. Jóvátételként 300 millió dollárt kell fizetnünk a SZU-nak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának. Ezt később a kommunista hatalomátvétel után elengedték az oroszok, hiszen „ baráti ország „ lettünk.


5.
     SZALÁMITAKTIKA – Kommunista hatalomátvétel

A Világon úgy alakult a helyzet, hogy a korábbi szövetséges nagyhatalmak között kezdett létrejönni az elhidegülés, kezdett kialakulni a hidegháború. Ez Mo-on is érezhető volt, felgyorsult a kommunista hatalomátvétel, pedig ezt Sztálin a háború végét követően 10-15 múlva tervezte ( 1955-60 között ).
A kommunisták szalámiszerűen felszeletelték és lehetetlenné tették ellenfeleiket.Az egész egy úgynevezett Köztársaság-ellenes összeesküvéssel indult: a volt min.elnök Tildy Zoltán, aki ekkor már a Magyar Köztársaság elnöke, szóval az ő veje elvileg a komcsik szerint szervezkedni kezdett a Köztársaság ellen. A következő lépésben se szó, se beszéd az oroszok elvitték magukkal Kovács Bélát, a kisgazdapárt elnökét. Ez a nap február 25-e lett a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Ezt követően a kisgazda min.elnök Nagy Ferenc egy tárgyalás során kinnt maradt Svájcban, vagyis disszidált. Az MKP szerint félt hazajönni, mert biztos benne volt ő is a szervezkedésben.

1948. június 12-én egyesült az MKP és az SZDP, bár ez inkább volt az SZDP beolvasztása, és létrejött így egy új párt, az MDP >>>Magyar Dolgozók Pártja.
Az elnöke a szociáldemokrata Szakasits Árpád lett, de az igazi vezető, a főtitkár a kommunista Rákosi Mátyás.




6.
          Ezek után 1947. aug. 31-én új választásokat tartottak, melyet a kommunisták csalással megnyertek, hogyan???
Kb. 200 000 plusz szavazatot szereztek úgy, hogy önkénteseik faluról-falura járva, az úgynevezett kék cédulával újra és újra leszavaztak. A kék cédulát azok kapták, akik nem a saját lakóhelyükön szavaznak, ezek meg szavaztak ott, ahol csak tudtak.>>>kékcédulás hadműveletnek is hívják.
Jellemző, hogy nyertek a komcsik, kb 26 % még így is csak ennyi, de ha a többi párt számait összeadnánk, megint kijönne vagy 50-55 %, mint az első választáson az FKGP-nek, csakhogy ez már nem egy párt adata, hanem a szétvert kisgazdapárt 5-6 utódpártjának szavazata.

7.
     A Rákosi – rendszer jellemzői
   
-    1949-ben tartottak egy újabb választást, amin viszont már csak egy párt indult >>> egypárti diktatúra
-    Személyi kultusz: Rákosi 60. születésnapját országszerte megünnepelték, igaz kicsit kevésbé, mint a nagy Sztálin szülinapját
-    Óriási képek, plakátok a felvonulásokon Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Rákosi: éljen népünk bölcs vezére
-    Nincs köztársasági elnök, helyette Elnöki Tanács van szovjet mintára
-    A nehézipar erőltetett fejlesztése, Magyarország legyen a vas és acél országa!!!  Csak éppen vasércünk és feketekőszenünk nincsen...
-    A sporteredmények hajszolása>>> külföldnek megmutatni, milyen a magyar>>> Helsinki olimpia 1952-ben 16 aranyérmet szereztünk
>>> Az aranycsapat, melyben Puskás is focizott, győzelem az       angolok ellen Londonban 6:3 –ra, itthon 7:1 –re.

-    A szovjet mintájú címer, benne a búzakalász és kalapács. Ezt vágták ki 1956-ban a forradalom idején, így lett a jelkép a lyukas zászló.
-    Az országot szovjet mintára egy szűk vezetés irányította: Rákosi – Gerő – Révay – Farkas.
-    Koncepciós perek, melyeknél előre tudható volt a beismerő vallomás >>> ÁVH ( Államvédelmi hatóság ) a párt ökle lecsapott minden belső ellenségre. Pl. Rajk László belügyminiszter és társai kivégzése 1949-ben. Az ÁVH központja az Andrássy út 60. , ma a Terror háza Budapesten.

                           

Oldal: Magyarország 1944-1953 között
Minden ami töri és magyar tétel - © 2008 - 2024 - kesz-tetelek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat