HUNYADI JÁNOS TÖRÖKELLENES HARCAI


 I.  
1437-ben meghalt Luxemburgi Zsigmond ( uralkodott 1387-1437 ) magyar király. Utóda veje, Habsburg Albert ( 1437-1439 ) lett, de ő a török ellen indult hadjárat során életét vesztette
( vérhasjárvány a táborban, a sereg feloszlott ).
Új uralkodót kellett választani: - a délvidéki bárók Jagelló Ulászló lengyel királyt hívták meg a trónra, bízva abban, hogy segíteni tud a törökkel szemben
-    a Garai – Cillei liga a III. Frigyeshez menekült özvegy királynét Erzsébetet, ill. annak születendő fiát, V. Lászlót támogatta.

A trónharcból Jagelló Ulászló került ki győztesen ( 1440-1444 ). Hunyadi János is őt támogatta.
Ki volt Hunyadi, a törökverő???

 II. 
1407 körül születhetett, apja Serba fia Vajk nevezetű, Zsigmond hű szolgálatáért kapta Vajdahunyad várát. A család Havasalföldről származott, ezért hívták Oláh Jankónak is. 
( Mátyás királyunkat is ezért nevezik a ROMÁNOK a királyuknak ). Hadapródként bárói udvarokban szolgált, majd elkísérte Zsigmondot itáliai és csehországi hadjáratokba. Ebben rejlett Hunyadi ereje: az itáliai zsoldos hadviselést, ha kellett a cseh huszita harcmodort    ( szekérvár ),
ha kellett a magyar könnyűlovas taktikát használta.
Mottója: Legjobb védekezés a támadás! ( ne a hazai földön vívjunk csatát, hanem az ellenség országát tegyük tönkre ).
Címerállatuk a fekete holló, csőrében a gyűrűvel.
Az ország leghatalmasabb bárói közé emelkedett: szörényi bán, erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári főkapitány. 26 vár és 4 millió hold föld ura.
Természetesen azért éppen ezeket a címeket kapta, mivel a török elleni harcokban őrá volt leginkább szükség és saját birtokai is főleg a Délvidéken és Erdélyben feküdtek.
Vádaskodók: Hunyadi nem az országot, csupán saját birtokait kívánta megvédeni… De akkor miért vezetett több hadjáratot messze az országon kívül???

III.
Harcai: lásd térképvázlat!!!
1442 vereség, majd utána győzelem Marosszentimrénél ( Kamonyai Simonnal, egyik familiárisával páncélcsere. K. Simont megölték a törökök, de Hunyadi közben megnyerte a csatát ).
1442 a Törcsvári-szorosnál győz Sehábeddin pasa ellen.
1443-44 a hosszú téli hadjárat, amikor többször megverték a törököt ( 5-ször, még Szófiát is elfoglalták >>>lásd forrás!!!), de nem sikerült elfoglalni a törökök fővárosát, Drinápolyt.
1444 a magyarok a pápa unszolására megszegték a 10 évre kötött békét és támadtak. A törökök Ázsiából visszatértek ( egyesek szerint a genovaiak fejenként 1 aranyért hajóztak át velük ) és Várnánál megverték a seregünket. A törökök legalább 2-szeres túlerőben voltak. Jagelló Ulászló kíséretével nekirontott a janicsároknak, azok szétnyíltak előtte, majd összezárultak >>>a királyt megölték.
A törökök sokszor köszönhetik győzelmeiket a gyalogos janicsárok fegyelmezett sorainak, mert a lovas szpáhiktól az európai, magyar páncélos lovasság szinte mindig jobb volt.


                                                                      


A gyermek V. László lett a király, de helyette 7 főkapitány irányította az országot, az egyik Hunyadi, aki 1446-1452 között kormányzó ( gubernátor ) volt majdnem teljes uralkodói jogkörrel.

1448-ban újabb hadjárat ( az albán vezér Kasztrióta György = Szkander bég segítségére indultunk ), de vereség Rigómezőnél.

Hunyadi itthon is meggyengült, 1452-ben az akkor még csak 12 éves V. László átvette a kormányzást, de továbbra is Hunyadi maradt az ország főkapitánya és a bevételekkel, a hadsereggel is ő rendelkezett.

IV.
A nándorfehérvári diadal: lásd térképvázlat!!!

1453 Hódító Mohamed bevette Bizáncot és fővárosává tette>>> Isztambul ( Konstantinápoly)
1456-ban a Duna és a Száva találkozásánál lévő Nándorfehérvár a cél>>>Magyaro. a kereszténység védőbástyája
- a várat Szilágyi Mihály, Hunyadi sógora védte 7000 emberrel
- kívül Hunyadi 10 000 fővel >>> egypár báró és a Hunyadiak familiáris középnemesei
- kívül keresztes had, kb. 30 000 fő Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes vezetésével

Hunyadi áttörte a török hajózárat, bement a várba, majd a keresztesek támadását segítve kitört a várból >>> elfoglalta a török ágyúkat és a saját ágyúival lőtte a kb. 90 000 fős ellenséget >>> a várháború nyílt mezei csatává alakult, amihez Hunyadi jobban értett >>> a törökök másnapra eltakarodtak >>> 1456. július 22.
Harangszó: eredetileg azért harangoztak, hogy mindenki menjen segíteni a török elleni harcban, de mire ez a pápai bulla elterjedt, addigra győztünk, ezért a déli harangszó most már a diadalra utal.
Dugovics Titusz: aki magával rántotta a zászlót kitenni igyekvő törököt a mélybe>>> hős.

Hunyadi viszont aug. 11-én a táborban kitört pestisjárványban meghalt, a gyulafehérvári székesegyházban temették el. Nemsokára Kapisztrán Jánost is elvitte a pestis.

V.
Zárszó: Hunyadi a korszak jelentős államférfija, aki tényleg tett valamit a török ellen. Felismerte a nagy veszélyt, hiszen a török birodalom szomszédos lett hazánkkal és előre nyomulásukkal számolni kellett.
Viszont az is bebizonyosodott, hogy a törököt egyszer – kétszer igaz megverhetjük, de hosszú távon Magyarország egyedül gyenge!!!
Az ország vezetése viszont nem volt szilárd: bárói ligák, trónharcok, kiskorú király. Ilyen légkörben amit tehetett, megtette. Fiát, Mátyást amikor királlyá választják, nagyot nyomott latba a Hunyadi név és persze az a pár hold Hunyadi-birtok…

Oldal: Hunyadi János törökellenes harcai
Minden ami töri és magyar tétel - © 2008 - 2024 - kesz-tetelek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat