A feudális magyar állam bukása,az ország két, majd három részre szakadása
(Mohács előzményei és következményei)
I. Mátyás halála: 1490. április 6. Bécs >>> Magyarország ekkor a képzeletbeli európai rangsorban
a XV. szd . végén a 3. helyen áll.
1. hely: Spanyolország (sikerült kiűzni a mórokat (arabokat) és Kolombusz útja 1492-ben Amerikába)
2. hely: Franciaország (győztesen került ki a 100 éves háborúból, elindult a tőkés átalakulás)
3. → Magyarország Mátyás uralkodása idején
4. lenne kb. Anglia→vesztett a 100 éves háborúban, sok vér folyt el a polgárháborúban is (rózsák harca)
═> erről a ,,dobogós helyről” csúszunk le, majd bukik el az ország.
Szokták mondani→Mátyás jókor halt meg! (Halála után minden szétesik, amit személyes tehetségével létrehozott.)
II. A bukás előzményei,okai:
→a főurak gyengekezű uralkodót választanak, akinek ,,az üstökét a kezükben tudják tartani”
→II. Jagelló Ulászló (1490-1516)
melléknevei:→Dobzse (,,jól van”,mert mindenre csak bólogatott)
→az Ökör-> értelmi képességeire utal… ( 1504-es agyvérzése után )
→ az adók nagy része a főurak zsebébenl a kincstár helyett (Mátyásnak jó évben akár 1 mill. Ft jövedelme is volt!)
→ a fekete seregre nincs zsold→rabolnak, fosztogatnak→1492-ben Kinizsi Pál ( valamikor ő volt a vezérük) szétveri őket a Száva partján, a törökök a túlpartról nézik mindezt…
→ha nincs zsoldoshadsereg, helyette újra előtérbe kerülnek a főurak bandériumai
→nem lesznek parasztok sem a seregben, mert a Dózsa-féle parasztháború - amely eredetileg keresztes hadjáratnak indult - megmutatta, hogy nem adhatunk fegyvert a paraszt kezébe!!
→a köznemesek és a bárói párt harca:
↓ ↓
1505-ös Rákos mezei orsz. gyűlés a királlyal együtt a Habsburg-
ha II. Ulászló fiúörökös nélkül hal szövetséget támogatják.
meg , csak magyart fognak királlyá 1506 kettős házassági szerződés, melyet 1515-ben megkötnek:
választani!
vezérük Werbőczy István. Habsburg Ferdinánd+Jagelló Anna
Habsburg Mária+Jagelló II. Lajos
a Habsburgoknál sokszor van ez a taktika!
,,Te csak házasodj, boldog Ausztria!”- szokták mondani.
III. A bukás állomásai:
a.) 1520-tól új a török szultán. A harcias Szelim ( a Vitéz, a Könyörtelen ) fia, I. Szulejmán,
akit békésnek ismertek >>> a Bölcs, a Törvényhozó.
Ő szerette volna meghosszabbítani a Mátyás óta fennálló békét, de mi ezt elutasítottuk és a követet belefojtották a tatai tóba!
Miért? Bíztunk az erős Habsburgokban! Hiszen Ferdinánd bátyja spanyol király és német-római császár!!!
Csakhogy ez nagy hiba volt. Ugyanis ekkoriban egész Európa összefogott a Habsburgok ellen
→1526 cognaci-liga (konyaki liga)
Benne volt: pápa, Velence, Milánó, Franciaország + még a török szultán
→ a Habsburgok így nem tudtak nekünk segíteni→ egyedül maradtunk!
b.) 1521. aug. 29. elesik Nándorfehérvár
(jellemző, hogy a vár ura, Báthory István nádor inkább a mennyegzőjét ülte…)
c.) 1526. aug. 29. a Mohácsi csata
fővezérek: Tomori Pál ↔ Szulejmán, 25 ezer fő >>><<< 70-80 ezer katona
- mi magyarok már 9 órától felsorakoztunk, a csata csak 15-kor kezdődött (aznap rekkenő hőség volt!)
- a csata a részünkről egy huszáros roham volt, semmi több!
- 90 percig tartott (mint egy focimeccs)
- 15 ezer halottunk van, közte Tomori, 28 főúr, a király a megáradt Csele- patakba fulladt.
-a szultán (aki nem egy nagy hadvezér) várta a magyar fősereget→ többet várt az országtól!
(biztos tanítottak neki a Hunyadiakról!)
-miután nem volt magyar fősereg, Szulejmán bevonult Budára, kirabolta, majd elhagyta az országot,
csak a déli várakat rakta meg török őrséggel.
d.) Az ország tehát még megmenekülhetett volna, de: nincs nemzeti összefogás!
→helyette kettős királyválasztás
A köznemesség Szapolyai Jánost, az erdélyi vajdát
- ő magyar, 10 ezer fős serege van és 1514-ben ő verte le Dózsa Györgyöt!
A bárók Habsburg I. Ferdinándot→ a Habsburgokban bíznak
→közöttük fegyveres harc→az ország két részre szakadt!
e.) 1538. febr. 24. váradi béke
Szapolyai és Ferdinánd békét köt és megállapodnak, hogy Szapolyai halála után - akár van fiú örököse,
akár nincs - az egész ország Ferdinándé lesz!
f.) DE: Szapolyainak 1539-es házasságából 1540 nyarán fia született →
János Zsigmond, két hét múlva Szapolyai meghalt.
Habsburg Ferdinánd jönne elfoglalni az egész országot, de János Zsigmond
védelmére Martinuzzi Fráter György, aki a csecsemő gyámja, behívja a törököket,
akik 1541. aug. 29-én csellel elfoglalták Budát. (Aug. 29. rossz nap nekünk 1521, 1526, 1541!)
Az ország 3 részre szakadt:
-Királyi Mo.→ központja Pozsony, Habsburg király
-Erdélyi Fejedelemség → Gyulafehérvár, töröknek adót fizet
-Török Hódoltság → élén a budai pasa
Kb. 150 éves török uralom következett.
→ Buda visszafoglalása 1686. szept. 2.
(aug. 29-én szebb lett volna…)
→ a török kiűzés 1699. jan. 26. Karlócai béke
(a Temesköz kivételével az egész ország felszabadult) → de jött helyette a Habsburg uralom,
ugyanis Zrínyi Miklós megjósolta:
>>> ha az országot idegen segédlettel szabadítjuk fel a török uralom alól, akkor azt egy
másik idegen elnyomás fogja felváltani >>> a Habsburg.
Egy kis adalék:
A török hadsereg megerősödött a 15. századra:
számbeli fölény kb. 300 ezer fő, minőségi fölény 1463-as rendelet (Murád)
új sereg = ”jeni cseri” létrehozása
janicsárok
európai szpáhik(ruméliaiak), kis-ázsiai szpáhik (anatóliaiak)
janicsárok: 8 sorban >>> régebben cél: csak a szultán védelme
újabban: csatadöntő elem >>> középen szétnyílik, összezáródik!!
Az ún. hatósugár, más néven akciórádiusz –elmélet:
Mo-ra Konstantinápolytól kb. 3,5 hónap az út. Téli hadjáratot a török nem vállal.
Kászim napján okt. 26. a hadjáratok véget érnek, mert még haza is kell érni.
Tehát kb. 3,5 - 4 hónap a tényleges katonai tevékenység.
A török birodalom hódítási mechanizmusa: (4 szakasz Mo.-on)
1. török portyák betörések => felőrlik az ellenség ellenálló képességét(1393-1526 között).
2. reguláris török haderő döntő ütközetben megsemmisíti a hadseregünket 1526
(1456-ban is hódítási kísérlet volt!)
3. stratégiai pontok megszállása hűbéri függés 1526-41
4. teljes hódoltság (1541-1699, vagy 1718)
(A mohácsi csata egyenes következménye volt a Jagelló- korban elkezdett meggyengülésnek. Csak a folyamat betetőzője. Ezért nem célszerű használni a mohácsi vész kifejezést!)
A török Birodalom mérete: 1,5 millió km2 14 millió fő.
Kimutatták, hogy Mátyás sem állhatott volna neki ellen, de még talán az egyesített eu- i haddal szemben is
török siker született volna.
Magyarország így (1526 - 41) hűbéri függésbe került!
Érdekes volt a főurak hozzáállása a csatához:
Pl. Drágfi János országbíró, a király zászlótartója ünnepélyesen lecsatolta sarkantyúit, hogy ne tudjon elmenekülni.
Végrendeletével pedig szolgája már útban volt hazafelé!
Perényi Ferenc váradi püspök pedig azt javasolta a királynak: írjon a pápának, hogy a csata napján 30 ezer keresztény vértanút avathat szentté! Tudták tehát, hogy Mo. egyedül már gyenge!!