I.  István, az államalapító

970-ben vége a kalandozásoknak Bizánc felé is. Taksony fejedelem utóda, Géza
( 972 – 997 ), aki Árpád dédunokája. Rá kellett jönnie, hogy a népnek le kell telepedni, be kell tagozódni Európába, különben a nép elpusztul.
Felesége az erdélyi gyula lánya, Sarolt >>> nagyon kemény asszony.
Géza rájött arra, hogy Magyarország a két nagyhatalom között nem sok jóra számíthat: vagy a Bizánci Császárral vagy a Német-római Császárral ki kell egyezni. Mivel a Nyugatot erősebbnek tartotta, a N-R Császárral, I. Ottóval egyezett ki >>> 973 Quedlinburgi birodalmi gyűlés
>>> római katolikus vallás felvétele, egész családjával együtt megkeresztelkedett,
        fia Vajk az István nevet kapta
>>> hittérítő papokat kért
>>> fiának a bajor herceg lányát, Gizellát kérte.
Géza érdeme: - felismerte, hogy váltani kell, lejárt a kalandozások kora és békét kötött I. Ottóval.
                         - a kereszténység felvételével elindította a magyar népet a keresztény Európa felé,   mégha ő maga pogánynak is megmaradt: „ Elég gazdag vagyok ahhoz, hogy  egyszerre két Istennek is áldozzak! „ - mondta.

I.    István ( 997 – 1038 )
Öröklési probléma Géza halála után: 1. Seniorátus vagy 2. Primogenitúra?
1.    Pogány szokás szerint a tágabb család legidősebb férfitagja legyen az utód
      >>> Koppány?
     Vagy
   2.  Nyugati keresztény szokás szerint az elsőszülött fiú >>> István?
997-ben a Veszprém környéki csatában mindez eldőlt: István győzött, mert neki Gizella révén bajor lovagjai voltak páncéllal. Koppányt a lovagok vezére Vecellin vágta le.
Elrettentésül Koppány testét felnégyelték és a 4 legfontosabb vár kapujára kitűzték ( Esztergom, Győr, Veszprém, Gyulafehérvár ).
1000. dec. 25. Karácsonyán vagy 1001. jan. 1-jén Istvánt királlyá koronázták.
II. Szilveszter pápától kért és kapott koronát. A monda szerint a pápa ezt a koronát a lengyeleknek szánta, de álmában volt egy látomása, hogy másnap egy olyan nép kér koronát, amely jobban megérdemli, így kaptuk mi a koronát.
A koronázás nem a ma ismert koronázási jelvényekkel történt, a korona teljesen más volt.
Egyedül a palást István korabeli, de az is csak 1030 körül készült.
A pápa ezzel a koronával elismerte az erősödő magyar államot.

1003 –ban István leverte az erdélyi gyula lázadását.
1028 –ban Ajtony lázadását >>> Csanád vezér mondája:

Ajtony a Maros-környék ura volt. István Csanád vezért küldte ellene, aki korábban Ajtony embere volt. Csanád megölte Ajtonyt, a nyelvét kivágta, s ment fel Esztergomba. De ott már egy másik ember mutogatta Ajtony levágott fejét, mintha ő ölte volna meg. Ekkor Csanád ennyit kérdezett: Ha te vágtad le Ajtony fejét, akkor hol hagytad a nyelvét?  Így derült ki a turpisság.

István intézkedései:
1.    a királyi vármegyerendszer kiépítése >>> 45 db, központjukban 1-1 földvár, pl. Szabolcsi földvár.
A vármegyék élén az ispán állt ( latinul comes  ), aki beszedte az adókat, bíráskodott a király nevében.
A bevételek  harmada őt illette. Az ispánokat fogta össze a nádorispán. A király tulajdonképpeni helyettese.  
       Pl. Aba Sámuel volt nádor, István sógora.
2.    udvarházak >>> a királyi család személyes ellátására, pl. Veszprém
3.    egyházszervezés: - 1 érsekség alapítása >>> Esztergomban, később majd  
                                         Kalocsán
                            >>> ez nagyon fontos volt, mert így a Magyar Királyság önálló egyházú, nemúgy, mint a csehek, akik a németek alá, a mainzi érsekség alá tartoznak.
                                             10 püspökség >>> lásd térkép!
                                             Bencés apátságok: Pannonhalma ( még Géza idejéből ),
                                             Pécsvárad.
                                Törvényei:
o    - minden 10 falu építsen 1 templomot, ezt a király és a püspök lássa el minden szükségessel
o    - vasárnap mindenki menjen templomba, különben megverik és lenyírják a haját
-                  Aki a tüzet őrzi otthon maradhat
-    A templomban jól kell viselkedni, különben dá-dá lesz…
o    Tizedet kell fizetni az egyház javára

   >>> mindez erkölcsi és anyagi késztetés ( ? ) a kereszténység befogadására!!!
1031 Imre herceg halála ( vadkan vadászaton ) >>> pedig István és Gellért püspök felkészítette az uralkodásra.
1038. aug. 15. I. István halála >>> az országot Szűz Mária kegyeibe ajánlotta.
1038. aug. 20-án a Székesfehérvári Bazilikában temették el.
István érdeme: következetesen végigvitte akaratát, megvédte az országot a külső támadásoktól is, pl. 1030-ban a németektől.
Nem eltöröltetés várt a magyar népre, hanem betagozódás a keresztény feudális Európába.
Ma van MAGYARORSZÁG, de NINCS: HUN-, AVAR-, KAZÁRORSZÁG!!!

Érdemeiért I. László 1083-ban I. Istvánt, Imre herceget és Gellért püspököt szentté avatta.  
                      
Társadalom:                          -Felső réteg: -nádorispán
                                                                   -ispán
                                                                   -főlovász
                                                                   -főtárnok
                                                                   -főpapság
                                                                   -érsek
                                                                   -püspök
                                                                   -apát
                                             -Középréteg: -várjobbágyok
                                              -Köznép:       -várszolgák, várnépek
                                              -Szolgák
                                                                                                                           VÉGE

 

 

   
                                       
                  

Oldal: I. István az államalapító
Minden ami töri és magyar tétel - © 2008 - 2024 - kesz-tetelek.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat