IV. Béla és a tatárjárás
A, IV. Béla 1235 – 70 között uralkodott, II. András fia. Bihar vármegye környékén a dukátust
( hercegséget ) vezette. >>> így a jövendő uralkodó a hercegségben kicsiben felkészülhetett az uralkodásra.
Királyként teljesen más politikát folytatott, mint apja:
>> célja a királyi birtokok visszavétele!
>> a király jelenlétében a bárók nem ülhetnek le!
Jó lenne a terve, de rossz az időpont: ekkor van a tatárjárás >>> Julianus barát hozza a hírt 1237-ben, mikor a magyarok régi szállásterületét kereste.
IV. Béla politikájának következményei:
1. Nincs összefogás a tatárok ellen, pedig az Aranybulla egyik pontja szerint, ha ellenség támad az országra, akkor minden nemes köteles menni harcolni.
2. A kunok bejöttek az országba a tatárok elől, de ezek a kunok egy lovas nomád nép >>> állataik összetaposták a földesúri birtokok szántóit >>> nagy ellentét alakult ki >>> Kötönyt, a kunok fejedelmét megölték >>> a kunok rabolva kivonultak az országból.
Pedig a kb. 40.000 kun harcos jól jött volna a tatárok ellen.
B, Mindezek után következett a Muhi csata 1241. április 11-12. >>> vereség. Nagyon elbizakodott volt a seregünk, rossz volt a szekérvár-taktika ( szűk a hely, nem lehet a sereget felállítani ), a tatárok át tudtak kelni a Sajón és körbevették a magyarokat. IV. Béla is csak nehezen tudott elmenekülni >>> Dalmáciába ment Trau várában húzta meg magát.
A tatárok vezére Batu kán volt ( Dzsingisz kán unokája ). Csak Esztergom, Székesfehérvár és Pannonhalma tudott ellenállni >>> erős kőfal miatt.
Összesen kb. 200.000 ember pusztult el a tatárjárás idején > a harcok és főleg az éhezés miatt.
1242 tavaszán a tatárok kivonultak az országból. > Batu a nagykán választás miatt sietett haza.
C, IV. Béla a második honalapító:
A tatárjárás után célja az ország helyreállítása:
>>> ő adományoz birtokokat, cserébe kővárat kell építeni és páncélos sereget kiállítani.
Visegrádon és Budán ő maga is várépítésbe kezd.
>>> betelepítések: kunok, jászok az Alföldre
románok Keletre
németek a Dunántúlra.
A nyugatról betelepülőket HOSPES-nek, vendégnek hívják, akik magukkal hozták a sok újítást, szaktudást és ezért kedvezményeket kaptak a földesuraktól. Ezeket a jogokat a magyar jobbágyoknak is meg kellett egy idő után adni >>> így jött létre IV. Béla rendelete alapján a jogilag egységes jobbágyság, amely szabad költözködési joggal rendelkezik.
A társadalom másik változása: 1267-től a főurakat már BÁRÓ-nak, a servienseket pedig
( KÖZ ) NEMES-nek hívják.
IV. Béla fogadalma: ha Magyaro. túléli a tatárjárást, akkor lánya apácarendbe vonul >>> ő lett Árpádházi Szent Margit, aki a Nyulak-szigetén élt, ezért hívják azt Margitszigetnek.
D, Kitekintés:
Az újabb birtokadományozások miatt a Bárók hatalma tovább nőtt, hiszen a kővárat és a páncélos sereget a király ellen is fel lehetett használni >>> ezekből a Bárókból lesznek később a kiskirályok ( oligarchák = tartományurak ), pl. Csák Máté, akikkel majd Károly Róbertnek kell szembenézni.